Sziasztok!
Tegnap, azaz november 12.-én volt a IV. Soproni tortafesztivál, ahova amatőr kategóriában neveztem tortámmal és jöhettem haza az első helyezéssel. Mivel nincsen végzettségem cukrászatban, így nem indulhatok másként, csak amatőrként. Nem volt kiírt témája a versenynek, így szabadra ereszthettük fantáziánkat a tortákkal. Engem mostanság nagyon elkezdtek érdekelni az ember torták (az első emberi arcaim a levágott fejek voltak, itt van link a tortához: műhelyi munkák 6. rész), ám az, hogy a harcosnő témánál hogyan kötöttem ki, még nekem is ködös. Keresgettem neten, és találtam pár olyan képet, melyekbe egyből beleszerettem. Nem volt kimondott mintám, ezen képek alapján csak mentem munka közben a saját fejem után.
Pár dolog amit munka közben megállapítottam:
Összességében boldog vagyok azzal, ahogy sikerült a hölgyemény, és rengeteget tanultam munka közben az arcok készítéséről. Példának kedvéért azt is, hogy nekem ennél már nem elég, ha csak képeket nézek az arcokról. Az egész az alapoktól indul. ezért is érdemes elővenni egy anatómia atlaszt a koponya felépítéséről. De még jobb, ha van egy igazi koponyád otthon. Nekem sajnos nem volt épp kéznél, de mindenképp be fogok szerezni egyet a közeljövőben.
Én vele most egész boldog vagyok, de még messze van a tökéletestől. Itt egy kis montázs a készítéséről.
A fejhez plasztik csokit készítettem, ami sokkal jobb volt ehhez a munkához. Milliókkal egyszerűbb eldolgozni az illesztéseket, nem nyomódik be közben, nem hagy nyomot, hogy részletekben építesz.És pofon egyszerű elkészíteni a megfelelő alapanyagokkal, csak ki kell tapasztalni, hogy mikor hagyd abba a keverést.
Sikerült végre caro kukorica szirupot szereznem, és el kell mondjam, hogy az amerikaiak tudhatnak valamit. Klasszisokkal egyszerűbb volt azzal anyagot készíteni, mint glükóz sziruppal. Én fehér csokisat készítettem, amihez frissített receptet és videós segítségeket itt találtok: LINK ITT
És itt van a tortához is egy montázs!
Karácsony közeledtével arra gondoltam, hogy valami ünnepibb ízű tortát csinálok. Egy mézes, magvas (mandula, mogyoró, dió, para dió pörkölve és darálva), fűszeres (fahéj, szegfűszeg, ánizs, szerecsendió...) tésztát készítettem melybe sütés előtt házi baracklekvárt kevertem. A krém egy főzött krém alapú tejszínes csokoládé volt, és töltéskor feldobtam még a tortát kevés pörkölt mogyoróval is. Mivel formatortát csináltam, így a főzött krémet kevesebb tejszínnel lazítottam, a stabilitás érdekében. Megmondom őszintén, nem voltam túlzottan büszke a belső kinézetre, viszont otthon nem engedhetek meg magamnak annyi maradékot csak azért, hogy a torta belül is dekoratív legyen. Attól függetlenül volt azért olyan rész, ahol fel lehetett ismerni a tészta-krém-tészta krém rétegezést. :)
A stabilitás érdekében az egészet egy fa pálcára építettem. és ganache-sal "vakoltam". Receptet itt találtok hozzá: LINK ITT
A kő alapomat ezzel a technikával készítettem: (a tortát ne nézzétek, őskori...de a technika jó :) )
LINK ITT, és Fati mohájával dobtam fel lakkozás után: LINK ITT
A kard is cukorból készült, eredetileg maximum a penge negyede látszott volna, és a nő oldalára helyeztem volna. De túl nagy volt, így a penge maradékával kiegészítve lett belőle asztaldísz. :)
Összességében egy bonyodalom mentes procedúra volt az egész torta leszámítva azt az "apró" balesetet, hogy izomalttal a verseny előtt egy héttel megégettem a kezem. Így kerültem egy hét kényszerszabira munkából, és tölthettem azzal a napjaimat, hogy 4-5 órákat kinn tartva kenegettem mindenfélével a kezem, majd bekötve pingáltam olyan 1-2 órát. és végül ismételtem a 4-5 óra tartogatós procedúrát, amivel csak annyi poén volt, hogy a jobb kezemet egyáltalán nem tudtam közben használni. Hogy akkor mit csináltam közben..hát...az NCIS-nek van 11 évada...
De mindegy, a kezem bár érzékeny még, de egész szép, zöld utat is kaptam a munkához doki/édesanyámtól, úgyhogy a héten vissza munkába yaaaay!!! És így lehet kérdezni...hogy tudtam akkor megcsinálni a tortát? A válasz: párommal! nyújtott nekem, segített felrakni pl a köpenyt. A pingálások meg egy kézzel is mentek. Úgyhogy megint bizonyította, hogy egy hős!
Ennyi lenne mára! Ha tetszenek a munkáim, kérlek like-oljátok facebookon "Bubu tortavilága" oldalam!
Szép estét mindenkinek!
Tegnap, azaz november 12.-én volt a IV. Soproni tortafesztivál, ahova amatőr kategóriában neveztem tortámmal és jöhettem haza az első helyezéssel. Mivel nincsen végzettségem cukrászatban, így nem indulhatok másként, csak amatőrként. Nem volt kiírt témája a versenynek, így szabadra ereszthettük fantáziánkat a tortákkal. Engem mostanság nagyon elkezdtek érdekelni az ember torták (az első emberi arcaim a levágott fejek voltak, itt van link a tortához: műhelyi munkák 6. rész), ám az, hogy a harcosnő témánál hogyan kötöttem ki, még nekem is ködös. Keresgettem neten, és találtam pár olyan képet, melyekbe egyből beleszerettem. Nem volt kimondott mintám, ezen képek alapján csak mentem munka közben a saját fejem után.
Pár dolog amit munka közben megállapítottam:
- hiányzott már a teljesen önálló munka, de egyben sokkal bizonytalanabb is vagyok magamban, mikor nem az egész csapat vesz részt a munkában. Béla töltése és jó tanácsai, Petra és a kolléganők tippjei és észrevételei mind hozzátartoznak az összes formatortánkhoz, és ezek nélkül egyedül csak a saját képességeimre hagyatkozva kellett a semmiből valamit kihozni, ami elég volt ahhoz, hogy elkezdjek tartani attól, hogy nem úgy fog összejönni a dolog ahogy szeretném.
- eszközööök. Volt időm hozzászokni ahhoz, hogy a műhelyben szinte minden van. Ami meg nincs, az meg nekem van itthon. Na hát itthon, csak saját eszközökkel dolgozni...csak egy példa. Kell egy kis kör...az egyetlen kiszúróm szívószál volt. Kellenek csíkok...yaaay hosszú vonalzó. Mintázat az anyagba? szilikonos ecsettel, kézzel! Mit nekem itt mintabenyomó, roller vagy csövek, ha meg lehet oldani házi felszereléssel is. XD Csak jóval macerásabb, és elszoktam már attól, hogy gondolkoznom kelljen, hogy például hogyan tudok egy szabályos kört kivágni.
- MINDIG ellenőrizd, hogy elég nagy-e a hűtöd a tortának, amit terveztél. Bizony. Párommal olyan szépen kitaláltuk, hogy milyen méretű fa alapot használjak a tortához. Bevontuk (arról, hogy miért együtt, később...), Párom beleállította a fa oszlopot. És mikor a felépített tortát a hűtőbe raknám...bumm, nem fér be. XD DE! még jó, hogy Tomi szüleinek megfelelő méretű hűtőjük volt, így meg tudtuk oldani a helyzetet.
Én vele most egész boldog vagyok, de még messze van a tökéletestől. Itt egy kis montázs a készítéséről.
A fejhez plasztik csokit készítettem, ami sokkal jobb volt ehhez a munkához. Milliókkal egyszerűbb eldolgozni az illesztéseket, nem nyomódik be közben, nem hagy nyomot, hogy részletekben építesz.És pofon egyszerű elkészíteni a megfelelő alapanyagokkal, csak ki kell tapasztalni, hogy mikor hagyd abba a keverést.
Sikerült végre caro kukorica szirupot szereznem, és el kell mondjam, hogy az amerikaiak tudhatnak valamit. Klasszisokkal egyszerűbb volt azzal anyagot készíteni, mint glükóz sziruppal. Én fehér csokisat készítettem, amihez frissített receptet és videós segítségeket itt találtok: LINK ITT
És itt van a tortához is egy montázs!
Karácsony közeledtével arra gondoltam, hogy valami ünnepibb ízű tortát csinálok. Egy mézes, magvas (mandula, mogyoró, dió, para dió pörkölve és darálva), fűszeres (fahéj, szegfűszeg, ánizs, szerecsendió...) tésztát készítettem melybe sütés előtt házi baracklekvárt kevertem. A krém egy főzött krém alapú tejszínes csokoládé volt, és töltéskor feldobtam még a tortát kevés pörkölt mogyoróval is. Mivel formatortát csináltam, így a főzött krémet kevesebb tejszínnel lazítottam, a stabilitás érdekében. Megmondom őszintén, nem voltam túlzottan büszke a belső kinézetre, viszont otthon nem engedhetek meg magamnak annyi maradékot csak azért, hogy a torta belül is dekoratív legyen. Attól függetlenül volt azért olyan rész, ahol fel lehetett ismerni a tészta-krém-tészta krém rétegezést. :)
A stabilitás érdekében az egészet egy fa pálcára építettem. és ganache-sal "vakoltam". Receptet itt találtok hozzá: LINK ITT
A kő alapomat ezzel a technikával készítettem: (a tortát ne nézzétek, őskori...de a technika jó :) )
LINK ITT, és Fati mohájával dobtam fel lakkozás után: LINK ITT
A kard is cukorból készült, eredetileg maximum a penge negyede látszott volna, és a nő oldalára helyeztem volna. De túl nagy volt, így a penge maradékával kiegészítve lett belőle asztaldísz. :)
Összességében egy bonyodalom mentes procedúra volt az egész torta leszámítva azt az "apró" balesetet, hogy izomalttal a verseny előtt egy héttel megégettem a kezem. Így kerültem egy hét kényszerszabira munkából, és tölthettem azzal a napjaimat, hogy 4-5 órákat kinn tartva kenegettem mindenfélével a kezem, majd bekötve pingáltam olyan 1-2 órát. és végül ismételtem a 4-5 óra tartogatós procedúrát, amivel csak annyi poén volt, hogy a jobb kezemet egyáltalán nem tudtam közben használni. Hogy akkor mit csináltam közben..hát...az NCIS-nek van 11 évada...
De mindegy, a kezem bár érzékeny még, de egész szép, zöld utat is kaptam a munkához doki/édesanyámtól, úgyhogy a héten vissza munkába yaaaay!!! És így lehet kérdezni...hogy tudtam akkor megcsinálni a tortát? A válasz: párommal! nyújtott nekem, segített felrakni pl a köpenyt. A pingálások meg egy kézzel is mentek. Úgyhogy megint bizonyította, hogy egy hős!
Ennyi lenne mára! Ha tetszenek a munkáim, kérlek like-oljátok facebookon "Bubu tortavilága" oldalam!
Szép estét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése